Az én családom csuda érdekes emberekből áll. Mindenkinek van valamilyen teljesítménye, amit csak csodálni tudok, mert pillanatnyilag nem is tudom, hogy hogy lehet erre képessé válni.

Például mindenki tud járni a saját lábán. Nekem ez például nem megy. Vagy tudnak beszélni. Nekem ez se megy.

Persze, ezeket mind tudni fogom, és én is ügyes leszek, meg okos is, de közöttük vannak olyanok, akik ennél is többet tudnak. Sőt, úgy veszem észre, hogy egymást is hihetetlen teljesítményekre sarkallják. Zati néni úgy tud futni, hogy közben elfárad, és mégis tovább tud futni. Nemrég futott több, mint 21 kilométert, és azt mondta, hogy elfáradt, még a vége előtt, és mégis tovább futott. Szerintem ez nagyon nagy teljesítmény, mert én, ha elfáradok, akkor nem csinálom tovább azt, amiben lefáradtam, hanem abbahagyom. Délben, amikor Anyu azt szeretné, hogy aludjak, akkor én nagy energiákkal kiabálok, meg sírok, meg nyűglődök, és nem alszom el, de aztán elfáradok, de akkor nem csinálom tovább, mint Zati néni a futást, hanem abbahagyom, és alszok. Anyu engem erre ösztökél, az alvásra, és én jól teljesítek. Zati néni, mikor kicsi volt, hiába fáradt el futás közben, amikor a dédi viccből kergette, a dédi viccből tovább kergette, és ezzel nagyobb teljesítményre vette rá. Zati néni azóta nagyon tud futni, és már sokszor elfutott félmaratonig. Azt nem tudom hol van, mert maratonig még nem futott el, így nem mesélt róla. Ha nagy leszek, én is megtanulok annyit futni, hogy akkor is tudjak, ha már elfáradtam, és akkor Zati nénivel elfutok Maratonig.

Vagy ott van a nagymama esete. Őt a (n)agypapa segíti hozzá, hogy nagy teljesítményt tudjon nyújtani. A nagymama nagyon szeret úszni, és egyszer azt mondta neki a nagypapa, hogy jó, akkor tessék átúszni a Balatont, és ő majd várja a másik parton. Szerintem ennyit a nagymama sem akart úszni, de aztán mégis elindult. És azóta a nagypapa rendszeresen beteszi a nagymamát a Balatonba, és a nagymama már kilencszer átúszta a Balatont. Ez is nagy teljesítmény ám, de ha nagy leszek engem is megtanítanak úszni, és akkor a nagymamával együtt átúszom a Balatont. Itt kell megemlítenem, hogy a (n)agypapa is képes lenyűgöző teljesítményre, hiszen simán beküldi a nagymamát a Balatonba, és körbeautózza a fél tavat, és várja a másik oldalon. Ez nem hiszem, hogy könnyű lehet neki. Anyu engem szerintem nem tenne be a Balatonba, és mondaná, hogy vár a másik parton. 

De vannak olyanok is a családban, akik képesek a szájukkal eltüntetni egy fehér rudat. Ők rendszeresen a szájukba vesznek egy ilyen kis rudat, és meggyújtják. Szerintem borzasztó lehet, látszik is, hogy füstöl, azt rendszeresen kifújják, és ízzik a rúd vége, de ők mégis újra meg újra a szájukba veszik. Ráadásul ehhez sokszor el kell menniük a többiektől, de őket ez sem zavarja, meg a büdös sem, amit a cigi csinál. Ez is nagy teljesítmény, mert biztosan sokan nem szeretik ezt, és ők mégis meg tudják csinálni. Lehet, hogy tévedek, és ez nem nagy teljesítmény, hanem az lenne az, ha nem csinálnák.Ez ám a nagy teljesítmény, ami akkor is nagy, ha csinálják, meg akkor is, ha leszoknak róla.

Apu is képes nagy teljesítményre. Ő például a fejébe vette, hogy a kertben legyen szép zöld a talaj. És nem úgy egyszerűen intézte, hogy letett egy zöld szőnyeget, hanem csinált a semmiből. Az ablakból láttam, hogy mi mindent kellet ahhoz ügyködni, hogy sikerüljön, de most olyan szép lett, hogy ha nem lesz ilyen hőség, és kicsit nagyobb leszek, akkor simán kirakhatnak a fűbe. Erre Aput szerintem Anyu sarkallta, mert mindenkinek kell egy sarkalló.

Anyu teljesítménye a legnagyobb. Több, mint hat kiló, és vannak gondolatai.

Lazsáb bácsi teljesítményét is említhetném. Őt sajnos ritkán látom, mert sokat dolgozik, és mire meglátogatna, én már valószínűleg alszom. De tudom róla, hogy véget nem érő türelemmel építgeti nekem azt az autót, amit majd megkapok, mint oldtimert, ha meglesz a jogsim. Szerintem neki van a legszebb autója, és biztos ez egy különleges márka, mert Anyu is olyan pohárból iszik, amire rá van írva, hogy Alfa Romeo. És Lazsáb bácsi nagy kitartással és türelemmel mindent megjavít rajta, hogy majd 20 év múlva nekem nagyon jó autóm legyen. Remélem, ha megint jön, az autó még szebb lesz, mint legutóbb.

És akkor befejezésül néhány nagy teljesítmény tőlem: szépen alszom minden éjjel, szépen eszem és gyarapodok, már megfogom a csörgőt, és rázom is, néha megfordulok hasról hátra, még ha véletlenül is, de igyekszem, sőt, már lengetem a lábam hanyatt fekve, abból lesz a forduló hasra. És angyali türelemmel viselem, hogy a nagypapa ismételgeti nekem, hogy mondjam, hogy Agypapa. Pedig a bécsi tányérhús jobban tetszik.

Mára ennyi, teljesítek egy jó kis déli alvást.

Hali