Kedves Nagypapa,

Örültem levelednek, jól esik, hogy te is olvasod gondolataimat. Kritikus és bátorító szavaidat figyelembe veszem, amikor a gondolataimról fogok írni. Köszönöm, hogy leveleddel egyértelművé tetted számomra, hogy gondolataim benned is gondolatokat ébresztettek, komolyan várom, amikor majd tudok beszélni, és ez a fajta csere élőszóban, vitában zajlik majd közöttünk.

De most azért írok neked itt, mert úgy gondolom, hogy az egyik, téged nagyon foglalkoztató témához van egy ötletem. Azt írod, hogy az ember nem öregszik meg, csak a teste. Úgy érzed, ha rád néznek, nem azt a fiatal embert látják, aki vagy. Nem úgy ismerlek, mint aki az én gyámolításomra szorul, de azért hidd el, egyáltalán nem nézel ki öreg embernek. Jó, látom, hogy nincs hajad. Na és? Nekem sincs, mégse vagyok öreg. És egyikünknek sem látszik ősznek a haja. Hogy a bőröd ráncosodik. Hát Papa, kapjál már a fejedhez, egyrészt, ott pont nem ráncos, másrészt ne feledd, már elmúltál hatvan. De ha annyira zavar, tudom ajánlani a popsikenőcsömet, csodákat tesz. Azt nem tudom, hogy a pelus is kell-e rá, de majd próbáld ki. Gondolj bele, nem lehet mindenki olyan szerencsés, mint a nagymama, aki közeledve a hatvanhoz még nem ráncosodik, és úgy néz ki, mint egy jó karban lévő harmincas. Persze a te karodban jó karban van.

Na akkor most térjünk a lényegre. Panaszkodsz, hogy a mozgás már hamar elfáraszt. Igen, tudom, engem is. Neked furcsa, hogy régen simán elbicikliztél a Velencei tóhoz, meg vissza, és most már attól is elfáradsz, ha lesétálsz a városba, meg vissza. Egyrészt, én is sokat mozgok, el is fáradok, de közben még mindig nem megyek sehova, tehát még mindig jól csinálod. Másrészt hallottam a mamától, hogy a hétvégi eltévedős erdei sétátokon te milyen jól bírtad, és mentél simán hegynek fel, hegynek le. Szóval ne panaszkodj. És az sem igaz, hogy nem mozogsz rendszeresen. Múltkor is láttam, hogy például az autót vezetted, és állandóan mozgott a kezed. Gondolom, ha nem mozgatnád, az első kanyarban lemennénk az útról, neki egy fának. Na ugye, hogy mozogsz.

De itt a lényeg, amire az előbb rá akartam térni. Szóval itt küldök neked egy edzéstervet. Ha megfogadod a tanácsomat, és eszerint fogsz mozogni, simán nagyon edzett leszel. Az edzéstervemnek van címe is: Olivér

Szóval, én leszek az edződ, és a terved is. Abból indultam ki, hogy mi ketten együtt most 110 kilót nyomunk, és kb 235 centi magasak vagyunk. A terv lényege, hogy felezzünk. Mire a súlyom, vagy a magasságom ezeknek az értékeknek a felét eléri, te leszel a legedzettebb, és legfiatalabb nagypapa. A teendőd egyszerű, és ebben áll a terv nagyszerűsége.

Kérlek papa, mostantól minden héten mozogd le az aktuális súlyomat, és magasságomat.

Minden héten fussál annyi kilométert, amennyi az előző héten, a pénteki méréskor a súlyom volt. Ez nem sok, és ha majd már több lesz, a rendszeresség miatt észre se veszed, hogy mindig egy kicsivel több. És a magasságom? Nos arra gondoltam, hogy az meg a kondigépre lesz lefordítva. Vagyis mozgass meg minden héten háromszor annyi kilót a gépen, amennyi a magasságom. Ne nyafogj már előre, az egyáltalán nem sok. Például ha már hetven centi leszek, akkor 70 kiló. Az hétféle gyakorlat, mindből 10-et kell csinálni, 1 kilóval és már kész is. Ha ezt az egyszerű tervet végrehajtod, akkor mire 117,5 centi magas leszek, te leszel a legfittebb nagypapa a világon. Szerintem simán el fogsz tudni menni a boltig meg vissza, nem kell hozzá autóba ülni. Pedig az több, mint 800 méter !

Szóval Papa, örülök a levelednek, kérlek gondold meg az ajánlatomat, és kezdjél bele minél hamarabb.

Cserébe megígérem, hogy ráfekszem a kedvedért erre az idétlen agypapa szövegre, és kimondom neked.

Hajrá Papa

Hali