Rendíthetetlenül fejlődök, fizikai és szellemi teljesítőképességem megállás nélkül tör egyre magasabb színvonalra.

Amolyan tárház lettem.

- Szörcsögés

Ez olyasmi, amiről nemrég még nem is tudtam, hogy létezik. De ügyes voltam, és elsajátítottam. Most tudok szörcsögni. Zárva van a szám, simán veszem a levegőt, és közben olyan hangokat adok ki, mint amikor a lukas zacskóból kinyomjuk a maradék vizet. Jól szól, változatosan szól. Következménye, hogy Anyu valami kis szerkezettel elkezdi kiszívni az orromat. nem jó, tehát a szörcsögést követően általában sírok is.

- Láz

Anyu azt mondja, lázas vagyok. Ez is új képességem, miszerint a hőmérsékletemet meg tudom emelni. 38 fok fölé, vagy akár 39 fokra is. Ilyenkor egy kicsit bágyadtabb is vagyok, nem könnyű ennyivel melegebbnek lenni, de egy darabig semmi hatása. Játszom, beszélgetek, eszem iszom, mint mindig. Anyu néha elővesz egy kis szerkezetet, felém tartja, aztán mormog, hogy ez magas. Következménye, hogy Anyu aggódik, én meg elalszom.

- Köhögés

A köhögés a legegyszerűbb új tudásom, annyi az egész, hogy a levegő ki-be útját pillanatokra megszakítom, és hirtelen nagyobb sebességgel kilégzésre váltok. Hangos, és kicsit fáj is, de tetszik, ezért gyakorolom is. Következménye, hogy Anyu nem gondolja a lázamról, hogy az a most kijövő fogaim mellékhatásaként van, és elvisz Orvoshoz.

Itt tartsunk szünetet. Az orvosról már írtam, ő az, aki jól megnéz, aztán megnyugtatja Anyut, hogy minden rendben van, és ezek után vagy belém bök egy szurit, vagy nem. Na most nem csak nézett, hanem valami hideg korongot is hozzám nyomott, és a rászerelt drót másik végét a fülébe dugta. Szóval összeköttetésbe kerültünk, és csak ezután mondta, hogy nincs minden rendben. Nekem drót se kellett volna, hogy megmondjam neki, hogy vele nincs minden rendben, hiszen a korongja hideg. Mindenesetre kaptam gyógyszert, meg ígéretet, hogy minden rendben lesz. Ettől a minden rendben-től nem tud szabadulni.

- Hányás

Hányni már korábban is tudtam, nem nagy ügy az egész. De most konkrétan úgy tudok hányni, hogy a gyógyszer, ami a kanálon volt, mind egy szálig, mármint utolsó cseppig távozik belőlem. Na ez már valami. Az a lényege, hogy a gyógyszer keserűségét jelzem vele Anyunak. Attól, hogy kihányom a gyógyszert, nem lett boldog, így mostanában inkább nem hányom ki, de, és ez a lényeg, most már bármikor ki tudnám.

Ugye mennyi mindent tanultam mostanában ?

Persze, közben megy minden a maga útján. Gyarapodok szépen, már egész jól megy a fogmosás, egyszerre akár mind a három fogamat meg tudom mosni. Sőt, azt is elsajátítottam, hogy evésnél a kajám egy részét oda tudom adni Zsoénak, aki rögtön meg is eszi. Fejlődni kell, nincs mese, mert különben sose mondom ki, hogy Agypapa, és nem leszek elég erős, hogy az oviban megszerezzem a dömpert a Károly elől.

Hali