Nem új felfedezés az izgalom léte, ismertem az érzést korábbról.

Egy kicsit izgultam, amikor előbújtam Anyu hasából, erősebben izgultam, amikor a rendszeres inputot vártam, nehogy egyszer elmaradjon, bár ez soha nem történt meg, és izgultam akkor is, amikor először találkoztam a dédikkel.

Most azonban rá kellett jönnöm, hogy sokkal több dolog lehet izgalmas. Például amikor a Zati néni elfut félmaratonba, akkor elég izgi lehet neki, hogy el ne tévedjen. Mert akkor a nagypapa hiába várja, és akkor a papa izgulni fog. A Zati néni nem fog izgulni, mert ha eltéved, legfeljebb többet fut, és odaér, a kérdés csak az, hogy mikor. Ez is egy izgalom. Meg az is, hogy Umma leharapja-e Zsoé fejét, amikor szemtelenkedik vele. Ez kisebb izgalom.

De most, hogy kitárult előttem a világ, és ki akarom használni, hogy mozgásom teljes szabadságot biztosít, új izgalmakat találtam. Az egyik az ajtó. Ajtó azért van, hogy elzárjunk vele egymástól egyes helyiségeket. Tehát, ha nyitva van, akkor én ott termek, és megpróbálom bezárni. Vagy például micsoda bizsergető érzés, hogy odamegyek a falhoz, és megnyalom. Különösen a sarok finom, ott egészem jól befér a számba, még az egy szem fogam is hozzáér. Rögtön jön az adrenalinlöket, feldob a dolog. Szerencse, hogy nem a kiságyamban dobódok fel, még kirepülnék, bár Apu és Anyu erre is gondoltak, és lejjebb tették, így nem esek ki, amikor négykézláb kapaszkodok a rácsban, és ízlelgetem, hogy finomabb-e, mint a fal.

Még sok izgalom vár rám. Például közeleg az idő, hogy megszülessen Zsombok. Az is izgalmas lesz. Nekünk biztosan, remélem, ő is élvezni fogja. És akkor Lazsáb bácsi is izgulni fog, mert ha megszületik Zsombok, akkor a karjába fogja venni, és ő sokkal kisebb, és törékenyebb lesz, mint én most, és az izgi lesz neki, mert ő az apukája. Vele együtt fog izgulni Legina néni is, de nem azért, hogy hogyan vegye a karjába, hanem azért, hogy Lazsáb bácsi el ne ejtse. A Nagypapa és Nagymama is izgulni fog, mert alig bírják majd kivárni, hogy sorra kerüljenek, és ők is a karjukban tarthassák. Majd én is szeretném a karomban tartani Zsombokot.

Addig is gondolkodom, mivel tudom karban tartani az izgalmi szintemet. Egy dolog már eszembe is jutott, mi lenne, ha a színes pép elfogyasztása után annyit mondanék Anyunak, hogy köszi, finom volt. Lenne izgalom rögtön, hogy már beszélni is tudok. Még nem tudok. De majd ha már kimondtam, hogy Agypapa, akkor rögtön utána nagyon gyorsan megtanulok mindent kimondani. Vagy az is izgalmas lenne, ha elbújnék Umma háta mögé, és Apu nem találna meg. Neki is, meg nekem is. Mi lesz, ha Umma megfordul, és alászorulok? Beszélni még nem tudok, nem tudom neki azt mondani, hogy menj arrébb melák, így nem tudná, hogy mit akarok. Gondolom visítanék, azt megértené, nem nyomna agyon, Apunak meg még izgalmasabb lenne az egész bújócska.

A később izgalmaimról nem fogok mindig beszámolni, nem tartozik másokra.

Hali